A szemhéjfény nélkülözhetetlen gyógynövény a szem számára
Az Eyebright egy gyógynövény, amelyet széles körben használnak a népi gyógyászatban, és gyakorlatilag nem használják a hagyományos orvoslásban. A növény esszenciális és zsíros olajokat, gyantákat, lignánokat, iridoidokat, keserűséget, tanninokat, aromás savakat tartalmaz, ezért a gyógynövénynek fanyar, gyulladáscsökkentő és tonizáló tulajdonságai vannak.
A szemfényes gyógynövényt a látás javítására, a glaukóma, a szürkehályog és a különféle károsodások, a szem irritációjának kezelésére és megelőzésére használják.
A szemfényes készítményeket mind belső, mind külsőleg alkalmazzák olyan betegségek esetén, mint a kötőhártya-gyulladás és a blepharitis, a szem szaruhártyájának elhomályosodásának és foltosodásának megszüntetésére, valamint fáradtságuk enyhítésére is.
Különböző szembetegségek kezelésére és megelőzésére a szemfényfű teljes légrészét felhasználják, virágzásának időszakában. A vizes oldatot a szemekbe csepegtetjük, vagy a szemeket mossuk vele. Ezzel párhuzamosan fél teáskanál alatt naponta háromszor szájon át szemfényvesztő port vesznek be, fél pohár tejjel lemosva. A távollátás vagy a rövidlátás kialakulásának megakadályozása érdekében használhatja a szemfényt egy fekete bodza bogyókból készült desszertkanál sziruppal, valamint három r / d-vel.
Az infúzió elkészítése: egy teáskanál szemfényes gyógynövényt felöntünk egy pohár forrásban lévő vízzel, és felforraljuk, lehűtjük és leszűrjük. Naponta háromszor, egy étkezés előtt harminc perccel isznak egy pohár harmadát, ugyanezt az infúziót cseppenként a szemekbe csepegtetik, vagy tíz percig éjszakai krémeket készítenek.
A szemfény gyógynövény bármely származéka orvoshoz fordulva és gyógynövényes szakember felügyelete alatt készíthető és fogyasztható, mivel a szemfény csökkentheti vagy növelheti a vérnyomást, kitágíthatja az ereket, és ellenjavallt azoknál, akiknek alacsony a savtartalma a gyomornedvben.
A szemfényes fű júliusban kezd virágozni és szeptemberig virágzik; általában megtalálható az erdőkben, az út mentén, ritkábban az erdei-sztyeppei övben. A szemfényes füvet csak árnyékos helyen szárítják, ahol a jó szellőzés feltételei megteremtődnek, vagy negyven fokos szárítóban a szárított fű legfeljebb két évig tárolható.