Phylloporus

Merulius remegés (Phlebia tremellosa)

Szinonimák:

• Agaricus betulinus
• Xylomyzon tremellosum
• Sesia tremellosa
• Boletus arboreus

Névtörténet:
Eredetileg Merulius tremellosus Schrad néven. (Heinrich Adolf Schrader), Spicilegium Florae Germanicae: 139 (1794)
1984 -ben Nakasone és Burdsall morfológiai és növekedési vizsgálatok alapján a Merulius tremellosus -t a Phlebia, Phlebia tremellosa nemzetségbe helyezték át. Újabban, 2002 -ben Moncalvo és mtsai. A DNS -vizsgálatok alapján megerősítették, hogy a Phlebia tremellosa a Phlebia nemzetséghez tartozik.
Így a jelenlegi név: Phlebia tremellosa (Schrad.) Nakasone & Burds., Mycotaxon 21: 245 (1984)

Leírás

Ez a furcsa gomba elterjedt a különböző kontinenseken. Holt keményfán vagy néha puhafán található. A phlebia remegésének tipikus formája klasszikus példa arra, amit a mikológusok a termőtest által „effúziós-reflexnek” neveznek: a spórákat hordó felület átterjed a fán, és csak kis mennyiségű pép jelenik meg kissé kitágult és felhúzott felső szélén.
További megkülönböztető jellemzők közé tartozik az áttetsző, narancssárga-rózsaszínű spóratartó felület, amelyen kifejezett mély redők és zsebek láthatók, valamint fehéres, serdülő felső él.

Gyümölcstest: 3-10 cm átmérőjű és legfeljebb 5 mm vastag, szabálytalan alakú, az aljzaton leborul, a felszínén himniummal, kivéve egy kis felső "beáramlást".

A felső felhúzott széle serdülő, fehéres vagy fehér bevonattal rendelkezik. A virágzás alatt a szín bézs, rózsaszín, talán sárgás árnyalattal. Ahogy a Phlebia remegni kezd, felső, elfordított széle kissé kanyargós formát ölt, és a zónák megjelenhetnek a színében.

Alsó felület: áttetsző, gyakran kissé kocsonyás, narancsosról narancsrózsaszínre vagy narancsvörösre, barnás korú, gyakran kifejezett zónával rendelkezik-szinte fehér a széléig. Összetett ráncos mintával borítva, a szabálytalan porozitás illúzióját keltve. A remegő meruliusz nagymértékben változik az életkorral, ez különösen nyilvánvaló a szűzhártya változásából. A fiatal példányokban ezek apró ráncok, redők, amelyek aztán elmélyülnek, egyre bizarrabb megjelenést kapnak, összetett labirintusra emlékeztetve.

Láb: hiányzik.

Húsa: fehéres, nagyon vékony, rugalmas, enyhén kocsonyás.

Spórapor: fehér.Spórák: 3,5-4,5 x 1-2 mikron, sima, sima, nem amiloid, kolbászszerű, két csepp olajjal.

Ökológia

Szaprofita az elhalt lombhullató fákon (inkább a széles levelűeket kedveli) és ritkán a tűlevelűeken. A termőtestek magányosak (ritkán) vagy kis csoportokban, meglehetősen nagy fürtökké nőhetnek össze. Fehér rothadást okoz.

Szezon és forgalmazás

A tavasz második felétől a fagyig. A termőtestek évesek, évente ugyanazon a törzsön nőhetnek, amíg az aljzat kimerül.
A Merulius remegése szinte minden kontinensen elterjedt.

Phylloporus rózsa arany Phylloporus pelletieri (Lév.apud Crouan) Quél. [Phylloporus rhodoxanthus (Schwein.) Bres.]

Taxonómiai hovatartozás: Boletovye család - Boletaceae.

A faj védettségi állapota: Eltűnés.

Tudományos jelentősége: Ritka faj, diszjunktív tartománnyal.

A faj területe és elterjedése Ukrajnában: Európa. Ukrajnában Kárpátaljáról ismert (kárpátaljai régió, Rakhivi járás, Kárpátok BZ, Kuzi -hegység, Delovoe falu közelében). Adm. régió: Зк.

A populációk száma és szerkezete: Egyedül és kis csoportokban történik.

A számváltozás okai: Erdőirtás.

Növekedési feltételek: Lombhullató és tűlevelű erdőkben, a talajon nő.

Általános biomorfológiai jellemzők A kalap 4-10 cm átmérőjű, vastag, húsos, először lekerekített, majd lapos, ívelt szélű, száraz, finom bársony, vörösesbarna, sötétbarna, olíva árnyalattal. A lemezek vastagok, ritkák, és sok anasztomózissal ereszkednek le a talajon, eleinte aranysárgák, idővel barnás árnyalatúak, amelyek néha sugárirányban megnyúlt pórusokat képeznek. Spórák 9,5-14 × 3-5 μm, fusiform-ovális, sima, sárgás, 1-3 csepp olajjal. Spórapor, olíva-okker.Láb 3-5 × 0,5-1,2 cm, középső, lefelé kissé elkeskenyedő, tömör, pelyhes-szálas, felül aranysárga, alul vöröses, tövén barnás. A pép sűrű, halvány citromsárga, a láb tövében sötét, vöröses árnyalatú, különleges illat nélkül, édeskés ízű. Vannak csatok. A termőtestek augusztus-szeptemberben jelennek meg.

Népességmegőrzési rendszer és védelmi intézkedések: A faj védett a Kárpátok biológiai övezetében. Meg kell különböztetni egy tiszta kultúrától.

Szaporodás és tenyésztés speciálisan kialakított körülmények között: Nincs információ.

Gazdasági és kereskedelmi érték: Mikorrhiza ehető gomba.

Rendszertan

Néhány faj

• Phylloporus alborufus M.A. Neves & Halling, 2010
• Phylloporus arenicola A.H.Sm. & Trappe, 1972
• Phylloporus aurantiacus Halling és G.M. Muell., 1999
• Phylloporus bogoriensis Höhn., 1914
• Phylloporus boletinoides A.H.Sm. & Thiers, 1964
• Phylloporus bellus (Massee) Corner, 1971
• Phylloporus brunneiceps N.K. Zeng, Zhu L. Yang & L.P. Tang, 2012
• Phylloporus caballeroi Singer, 1973
• Phylloporus castanopsidis M. A. Neves & Halling, 2012
• Phylloporus centroamericanus Singer & L. D. Gómez, 1984
• Phylloporus clelandii Watling, 1990
• Phylloporus coccineus Corner, 1971
• Phylloporus colligatus M. A. Neves & T. W. Henkel, 2010
• Phylloporus curvatus M.A. Neves & Halling, 2007
• Phylloporus cyanescens (sarok) M. A. Neves & Halling, 2012
• Phylloporus dimorphus M.A. Neves & Halling, 2012
• Phylloporus fagicola Montoya és Bandala, 2011
• Phylloporus fibulatus Singer, Ovrebo & Halling, 1990
• Phylloporus foliiporus (Murrill) Singer, 1978
• Phylloporus guzmanii Montoya & Bandala, 1991
• Phylloporus hyperion (Cooke & Massee) Singer, 1955
• Phylloporus infuscatus M.A. Neves & Halling, 2012
• Phylloporus leucomycelinus Singer, 1978
• Phylloporus luxiensis M. Zang, 1978
• Phylloporus maculatus N. K. Zeng, Zhu L. Yang és L. P. Tang, 2012
• Phylloporus novae-zelandiae McNabb, 1971
• Phylloporus orientalis Corner, 1971
• Phylloporus pachycystidiatus N. K. Zeng, Zhu L. Yang és L. P. Tang, 2012
• Phylloporus parvisporus Corner, 1971
• Phylloporus pelletieri (Lév.) Quél., 1888
• Phylloporus phaeoxanthus Singer & L. D. Gómez, 1984
• Phylloporus pseudopaxillus Heinem. & Rammeloo, 1987
• Phylloporus pumilus M.A. Neves & Halling, 2012
• Phylloporus purpurellus Singer, 1973
• Phylloporus rhodoxanthus (Schwein.) Bres., 1900
• Phylloporus rubeolus N.K. Zeng, Zhu L. Yang & L.P. Tang, 2012
• Phylloporus rubiginosus M.A. Neves & Halling, 2012
• Phylloporus rubrosquamosus N. K. Zeng, Zhu L. Yang és L. P. Tang, 2012
• Phylloporus rufescens Corner, 1971
• Phylloporus scabripes B. Ortiz & Neves, 2007
• Phylloporus veluticeps (Sacc.) Pegler & T.W.K. Young, 1981

Phylloporus rózsaszín-arany, hogy néz ki a gomba, hol és hogyan nő, ehető-e vagy sem

Phylloporus rose-golden: fotó és leírás

A Phylloporus rózsaszín-arany a Boletovye család ritka ehető gombái közé tartozik, a Phylloporus pelletieri hivatalos nevet viseli. Ritka és gyengén tanulmányozott fajként védett. Először egy francia botanikus találta meg a 19. század második felében. Ennek a fajnak más nevei: Phylloporus paradoxus, Agaricus pelletieri, Boletus paradoxus.

Hogyan néz ki a filoporus rózsaszín-arany

A Phylloporus rózsaszín-arany egyfajta átmeneti forma a lamellás és cső alakú gombák között, ami különösen érdekes a mesterek számára. Megjelenés: strapabíró, vastag láb, amelyre masszív sapka kerül. Kis csoportokban nő.

A kalap leírása

A kezdetektől fogva a kupak alakja fiatal példányokban domború, felhúzott éllel. A fejlődés során azonban ellaposodik, enyhén depressziós lesz. Ebben az esetben a szél kezd lelógni. A bársonyos felület barna-vörös színű, de érett gombákban sima és enyhén repedezett lesz.

Másrészt vastag sárga-arany lemezek vannak elágazó leereszkedő hidakkal összekötve. Amikor megérinti, viaszos bevonatot érez.

Láb leírása

A phylloorus szára rózsaszín-arany, közepes sűrűségű, sárgás színű. Hossza 3-7 cm, vastagsága 8-15 mm. Az alak hengeres, ívelt, hosszirányú bordákkal. A pép enyhe gomba illatú és ízű.

Egyél gombát, vagy ne

Ez a faj az ehető gombák közé tartozik. De alacsony húsossága és ritkasága miatt nem jelent különleges tápértéket.

Hol és hogyan nő

Lombhullató, vegyes és tűlevelű erdőkben nő. Nagyon gyakran megtalálható tölgy, gyertyán, bükk, ritkábban tűlevelűek alatt. Az aktív növekedési időszak júliustól októberig tart.

Hazánkban meleg éghajlatú régiókban találkozhat.

Párosok és különbségeik

Megjelenésében a phylloporus rózsaszín-arany a legtöbb esetben hasonló a kissé mérgező karcsú disznóhoz. A fő különbség az utóbbiak között a kupak másik oldalán lévő megfelelő lemezek. Továbbá, ha a gyümölcstest megsérült, saját színét rozsdásbarna színre változtatja.

Következtetés

A Phylloporus rózsaszín-arany a közönséges gombaszedők számára nem nagy érték.Ezért nem a legjobb gyűjteni a faj alacsony népszerűsége és ritkasága miatt.

Rendszertan

Néhány faj

• Phylloporus alborufus M.A. Neves & Halling, 2010
• Phylloporus arenicola A.H.Sm. & Trappe, 1972
• Phylloporus aurantiacus Halling és G.M. Muell., 1999
• Phylloporus bogoriensis Höhn., 1914
• Phylloporus boletinoides A.H.Sm. & Thiers, 1964
• Phylloporus bellus (Massee) Corner, 1971
• Phylloporus brunneiceps N.K. Zeng, Zhu L. Yang & L.P. Tang, 2012
• Phylloporus caballeroi Singer, 1973
• Phylloporus castanopsidis M. A. Neves & Halling, 2012
• Phylloporus centroamericanus Singer & L. D. Gómez, 1984
• Phylloporus clelandii Watling, 1990
• Phylloporus coccineus Corner, 1971
• Phylloporus colligatus M. A. Neves & T. W. Henkel, 2010
• Phylloporus curvatus M.A. Neves & Halling, 2007
• Phylloporus cyanescens (sarok) M. A. Neves & Halling, 2012
• Phylloporus dimorphus M.A. Neves & Halling, 2012
• Phylloporus fagicola Montoya és Bandala, 2011
• Phylloporus fibulatus Singer, Ovrebo & Halling, 1990
• Phylloporus foliiporus (Murrill) Singer, 1978
• Phylloporus guzmanii Montoya & Bandala, 1991
• Phylloporus hyperion (Cooke & Massee) Singer, 1955
• Phylloporus infuscatus M.A. Neves & Halling, 2012
• Phylloporus leucomycelinus Singer, 1978
• Phylloporus luxiensis M. Zang, 1978
• Phylloporus maculatus N. K. Zeng, Zhu L. Yang és L. P. Tang, 2012
• Phylloporus novae-zelandiae McNabb, 1971
• Phylloporus orientalis Corner, 1971
• Phylloporus pachycystidiatus N. K. Zeng, Zhu L. Yang és L. P. Tang, 2012
• Phylloporus parvisporus Corner, 1971
• Phylloporus pelletieri (Lév.) Quél., 1888
• Phylloporus phaeoxanthus Singer & L. D. Gómez, 1984
• Phylloporus pseudopaxillus Heinem. & Rammeloo, 1987
• Phylloporus pumilus M.A. Neves & Halling, 2012
• Phylloporus purpurellus Singer, 1973
• Phylloporus rhodoxanthus (Schwein.) Bres., 1900
• Phylloporus rubeolus N.K. Zeng, Zhu L. Yang & L.P. Tang, 2012
• Phylloporus rubiginosus M.A. Neves & Halling, 2012
• Phylloporus rubrosquamosus N. K. Zeng, Zhu L. Yang és L. P. Tang, 2012
• Phylloporus rufescens Corner, 1971
• Phylloporus scabripes B. Ortiz & Neves, 2007
• Phylloporus veluticeps (Sacc.) Pegler & T.W.K. Young, 1981