A hamu mint műtrágya: tulajdonságai, típusai és felhasználása

A hamut már régóta használják műtrágyaként. Olcsó (attól függően, hogy melyik fát égetik el), könnyen használható, teljesen természetes és tápanyagokban gazdag ásványi műtrágya... Különösen a harmadik féltől származó biogazdálkodás szereti.

Mint minden más műtrágya esetében, a hamut sem lehet ellenőrizhetetlenül kijuttatni. Megköveteli bizonyos szabályok és arányok betartását a hatás maximalizálása érdekében. Figyelembe kell venni a növény típusát, a talaj típusát, amelyen nő.

Tartalom:

• Kőris: összetétele és tulajdonságai
• Mikor kell műtrágyát alkalmazni
• Hamutípusok trágyázáshoz
• A hamu alkalmazásának szabályai és normái
• Előnyök és hátrányok

Kőris: összetétele és tulajdonságai

A hamu természetes ásványi műtrágya... Nagy mennyiségű ásványi anyagot tartalmaz (a nitrogén kivételével) a növények növekedéséhez, virágzásához és terméshez. A hamu különösen hasznos azoknál a növényeknél, amelyekben a felső, a földi rész (uborka, paradicsom, tök, paprika stb.).

A hamu, mint műtrágya, nem veszíti el népszerűségét. Nagyon könnyen használható, emellett könnyen tárolható és fogadható - elég fa vagy más természetes anyag elégetése.

A hamu pontos összetételét nehéz meghatározni, mivel nagyban függ az elégetett fa típusától.

A hamu hozzávetőleges kémiai összetétele mindig azonos, de az ásványi anyagok aránya a fafajtától függően változhat:

1. Kalcium. A hamu bármelyik változatában kalcium-karbonátot, kalcium-szilikátot, kalcium-szulfátot, kalcium-kloridot tartalmaz. A kalcium elengedhetetlen a növény normális növekedéséhez. Részt vesz a szénhidrátok és fehérjék anyagcseréjében, ezért különösen az ifjú növények számára szükséges az aktív növekedés időszakában. A normál működéshez kalciumra is szükség van. gyökérzet... Néhány sav megkötésével befolyásolja a talaj savasságát. A kalciumnak köszönhetően az egyéb ásványi anyagokat és tápanyagokat jobban felszívják és asszimilálják a növények.
2. Kálium. Különösen fontos a növények káliumtartalmú műtrágyával való takarmányozása, mivel annak nagy részét a sejtnedv tartalmazza, és öntözés és kicsapás közben vízzel könnyen kimossa. A kálium szükséges a fotoszintézis, a szénhidrát-anyagcsere normál folyamatához, növeli az enzimek aktivitását és nagymértékben meghatározza a gyümölcs minőségét.
3. Foszfor. A foszfor a növény nélkülözhetetlen energiaforrása. Fontos szerepet játszik az anyagcserében, a fotoszintézisben, és része az ATP-nek. A megfelelő foszfor nagyon fontos a normális gyümölcséréshez és mag... Befolyásolja a gyümölcsök minőségét, a hozamot.
4. Magnézium. A magnézium elengedhetetlen a fotoszintézis normális folyamatához, és része a klorofillnak. Magnézium hiányában a növény levelei megsárgulnak és lehullanak.
5. Nátrium. A nátrium felelős a szénhidrátok szállításáért, emellett növeli a növények ellenálló képességét a kedvezőtlen környezeti feltételekkel és az alacsony hőmérsékletekkel szemben.

Mikor kell műtrágyát alkalmazni

A tapasztalt kertészek műtrágyákat használnak a növény növekedési szakaszától, a holdnaptártól stb. Leggyakrabban azonban ajánlott megnézni a növények állapotát. Maguk is jeleket adnak, ha hiányoznak ásványi anyagok.

Legfőképpen a hamu kalciumot és káliumot tartalmaz, ezért ezt a műtrágyát gyakran használják, ha az adott anyag hiányának jelei vannak.

Fontos a növények állapotának szoros figyelemmel kísérése az ásványi éhezés jeleinek időben történő felismerése érdekében:

• A levelek kifehérednek és deformálódnak. Ha észreveszi, hogy a növény levelei kezdtek világosodni, elvesztették zöld színüket, az élek hajlottak voltak, ez nagy valószínűséggel a kalcium hiányára utal.
• Az öntés idő előtt elsorvad, de nem esik le, néhány virág elveszíti aromáját. Ezek a káliumhiány biztos jelei. A hamuban kevés van belőle, de elég ahhoz, hogy normalizálja a növény szénhidrát-anyagcseréjét.
• A levelek megbarnulnak, vöröslenek, sötétednek. Ez a foszforhiány jele. A hamu keveset tartalmaz (gyakran legfeljebb 6% -ot). Ha a foszforhiány jelei nagyon egyértelműek, érdemes lehet a növényt foszfortrágyával etetni.
• Paradicsom érik, de sötét foltok jelennek meg rajtuk. A gyümölcsök kalciumhiányban szenvednek. Ebben az esetben a hamu egyszerűen pótolhatatlan, nagy mennyiségű kalciumot tartalmaz, és gyorsan megoldja a problémát, ha a foltok nem gombás eredetűek betegségek (meg kell vizsgálnia a leveleket és a szárakat sérülés jelei szempontjából, kalcium éhezéssel a foltok csak a gyümölcsökön lesznek).
• A növények növekedése leállt, elhagyja krumpli összeomlás. Ezek mind a kálium-, mind a magnéziumhiány jelei lehetnek. Mindenesetre a hamu segít megoldani ezt a problémát. A magnézium és a kálium általában elválaszthatatlanul kapcsolódnak egymáshoz, és felelősek a növények együttes növekedéséért. Kálium hiányában az ammónia kezd felhalmozódni a növényben, ami gátolja a növekedést és negatívan befolyásolja a lombozatot.
• Krumpli virágzik, de a kocsány gyorsan leesik. Hasonló jelenség jellemző a kalciumhiányra. Különösen fontos a formáció szempontjából palánták kalcium-szulfát, amely felelős a virágok kialakulásáért. A fahamu esetében ez körülbelül 14%.

Hamutípusok trágyázáshoz

A hamu típusától függően változik az összetétele és a benne lévő ásványi anyagok aránya. Egy vagy másik típust kell választani, figyelembe véve a talaj típusát, magát a növényt is. A kompozíciót maga állíthatja be műtrágyák, ha egy vagy másik hamufajtát választanak, egy bizonyos típusú fát égetésre, ha fahamut választanak.

A hamutípusok leírása és jellemzői:

• Fás. A hamu leggyakoribb típusa. Könnyű megszerezni egy bizonyos típusú fa elégetésével. Általános szabály, hogy a fahamu tartalmazza a legnagyobb mennyiségű káliumot, kalciumot és foszfort, de összetétele az égetett fajtájának és életkorának megválasztásával állítható be faipari... A fahamu segítségével szabályozhatja a talaj savasságát, kissé csökkentve azt. Keményfák, főleg fiatalok nyírfák, elégetve káliumban gazdag hamut képez. A tűlevelűek égetve több foszfort tartalmaznak. A kemény kőzetek több káliumot tartalmaznak, mint a lágy kőzetek. Ha a talajban a kálium hiánya nagyon észrevehető, jobb az égést választani. Minél fiatalabb a fa, annál több kálium lesz a kőrisben.
• Nádfedeles. Az ilyen hamu növényi maradvány hamu. Az ilyen műtrágya megszerzéséhez nemcsak szalmát, hanem száraz leveleket, füvet és akár burgonya tetejét is elégethet. Ez a műtrágya sok káliumot, valamivel kevesebb kalciumot és még kevesebb foszfort tartalmaz. Mindenesetre a szalmahamu kevesebb káliumot tartalmaz, mint a fahamu.
• Tőzeg. A tőzeghamu sok kalciumot tartalmaz, de kevés káliumot és foszfort tartalmaz, ezért magas savtartalmú, elegendő kálium- és foszfortartalmú talajon használják. A tőzeghamut magas kalciumtartalma miatt mésztrágyának nevezik. Nem ajánlott agyagos talajon használni, itt inkább árt, mint használ.
• Szén. Ez nem a legelterjedtebb műtrágyatípus. Az ilyen hamu ként tartalmaz, de kevés más ásványi anyagot (kalcium, kálium, foszfor). A szénhamu növelheti a talaj savasságát.Ez a hamu sok szilíciumot tartalmaz, amely lehetővé teszi agyagos talajon történő felhasználását, de nem műtrágyaként, hanem lágyítja és javítja szerkezetét. Savas és homokos talajok esetében az ilyen hamu nem alkalmas.

A hamu alkalmazásának szabályai és normái

A hamu csak akkor lehet hasznos, ha megfelelően megválasztják és felhasználják. A hamu műtrágyaként felhasználható számos kertészeti kultúrához, mind zöldségekhez, gyümölcsökhöz és bogyókhoz. Tehát a hamu biztonságosan felhasználható etetéshez krumpli, paradicsom, uborka, almafák, eper, eper, szőlő, körte, sárgabarack, szilva.

Annak érdekében, hogy az ilyen etetés a lehető leghatékonyabb legyen, be kell tartani a hamuval történő megtermékenyítés néhány szabályát:

1. Ha a talaj nehéz, agyagos, akkor a műtrágyákat nem a felszínre, hanem 20 cm mélységbe juttatják. Bármilyen típusú hamu használható, a tőzeges hamu kivételével, ez tovább tömöríti a talajt.
2. Érdemes megjegyezni, hogy a hamu csapadék által nagyon könnyen kimosható. Ezért jobb késő tavasszal alkalmazni, amikor ritka az eső, vagy közvetlenül a növény ültetése előtt.
3. Ha semlegesíteni szeretné a savas talajt, akkor válasszon fahamut. Alkalmazzuk ősszel a telelés előtt. Egy ilyen eljárás nemcsak a talaj savasságát befolyásolja, hanem hozzájárul a növények fagyállóságának növekedéséhez is.
4. A hamu száraz formában és oldat formájában is hozzáadható. Az oldat elkészítéséhez 100 g hamut és 10 liter vizet kell összekevernie. A hamu nem oldódik fel, ezért ezt a műtrágyát állandó keverés mellett kell kijuttatni. Érdemes megjegyezni, hogy oldat formájában az ásványi anyagok koncentrációja csökken.
5. Ha előkészítette a hamut a későbbi felhasználásra, csak száraz helyen tárolható. Az ásványi anyagok koncentrációja a műtrágyában a nedvesség hatására csökken.
6. A száraz hamu általában 200-300 g / m2 mennyiségben kerül a talajra. Az arány a talaj összetételétől függően változhat. Az alkalmazott műtrágyázás hatása legfeljebb 4 évig tart.
7. Nem alkalmazhat nitrogéntartalmú műtrágyákat és hamut egyszerre. A műtrágya hatékonysága jelentősen csökken. A nitrogén hozzáadása legkorábban egy hónappal a hamuval való etetés után lehetséges.
8. Az égetéshez ne használjon mesterséges anyagokat, lakkal borított fát vagy festéket. Az ilyen hamu nem alkalmas trágyázásra.
9. A hamu felhasználható a csírázás javítására mag... Ehhez a hamut vízben oldják, egy napig infúzióban tartják, majd a magokat áztatják benne.

Előnyök és hátrányok

A hamu megfelelő felhasználása és előkészítése során gyakorlatilag nincs hátránya. A műtrágya fő előnyei között szerepelnek

• Biztonság és természetesség. A hamu biztonságos az ember számára, ha használják, nem bocsát ki erős szagokat, nem ég, ha bőrrel érintkezik. A természetes hamu akkor hasznos és biztonságos a növények számára, ha csak tiszta természetes anyagokat égetnek el kémiai festékek és szintetikus anyagok nélkül.
• A hamu olcsóbb lesz, mint a többi műtrágya, organikus és ásványi... Gazdaságosan használják és hosszú ideig tárolható. Főzheti maga, vagy megvásárolhatja készen egy szaküzletben.
• A hamu másik előnye a védő tulajdonságai. Használható a elleni védelem eszközeként kártevők... Ha hamut szór a növények köré, a csigák és a csigák már nem lesznek károsak. A hangyák sem szeretik a hamut, drótférgek, legyek, fehérek.
• A hamu segítségével a gombás betegségek ellen is küzdhet, ha a növényeket oldattal permetezi.

További információ a videóban található:

Néhány hátrány magában foglalja a lassú hatást, különösen a kártevők kezelésében. De érdemes emlékezni arra, hogy a hamu természetes anyag, nem peszticid, és nem tud azonnal működni, de nem károsítja a növényeket, és használata teljesen biztonságos. Ha a növényeket súlyosan befolyásolja a gomba vagy kártevők, érdemes vegyszereket használni a termés legalább egy részének megőrzése érdekében.

Érdemes megjegyezni, hogy a fahamu csökkenti a talaj savasságát, ami nem biztos, hogy minden növény számára hasznos.

Néhány növény jobban megnő, ha a talaj savas. Ezek a növények tartalmaznak néhány virágot (rododendronok), valamint a bogyók (áfonya).

Ne használjon műanyag edényeket a hamu összegyűjtésére. A hamu sokáig forró lehet, még akkor is, ha hidegnek tűnik. Nem csak a műanyag edényt ronthatja el, hanem a hamu összetételét is megzavarhatja, mivel a műanyag mérgező anyagokat szabadít fel. Jobb, ha a fém vödröket részesíti előnyben.