Arany ribizli és gondozása

Az arany ribizli meglehetősen szokatlan megjelenéssel rendelkezik, ezért ezt a cserjét nagyon gyakran az egres és a ribizli egyfajta hibridjének tekintik. És ez nem meglepő, mert a tövis nélküli hosszú ágakkal tarkított egreslevelek és a sok hosszúkás fekete bogyóhalmaz éppen ilyen asszociációkat vált ki.

Valójában az arany ribizli nagyon sajátos, kellemes ízű, gyakorlatilag nincs szükség gondozásra. A cserje jól gyökerezik a legkülönfélébb talajú területeken, a homoktól az agyagosig. Általánosságban elmondható, hogy a növény termesztésének sikere és hozama elsősorban az ültetvényanyag minőségétől és helyes ültetésétől függ. Tehát a palántáknak elágazó gyökérrendszerrel kell rendelkezniük, kiszáradás nélkül. A tavasz legelején komposzttal vagy trágyával, valamint fahammal és szuperfoszfáttal megtermékenyített nagy gödrökbe kell ültetni őket. Ebben az esetben nagyon fontos, hogy a gyökérgallér legalább öt centimétert legyen eltemetve, és az összes hajtást le kell vágni, legfeljebb hét centiméterrel a talajszint felett.

Ami az arany ribizli gondozását illeti, itt minden sokkal egyszerűbb: a növényt csak időről időre kell öntözni, és ezt kizárólag szárazságban szabad elvégezni. Valószínűleg a betegségekkel és a kártevőkkel sem kell megküzdenie. Nincs különösebb szükség a rendszeres takarmányozásra, azonban ősszel egy kis humusz és hamu kerülhet a bokrok köré (négy-öt kilogramm, illetve fél pohár).