Közönséges fenyő

A közönséges fenyő egy erőteljes, egylaki, örökzöld fa, gyönyörű kúp alakú koronával, amely a törzs tövétől indul. A törzset szürke kéreg borítja, amely egyes fajokban vén és sima egészen idős koráig, míg másoknál vastag és mélyen törött.

A közönséges fenyő erőteljes gyökérrendszerrel rendelkezik, amely mélyen a talajba kerül. A tűk puhák, laposak, spirálisan helyezkednek el a hajtásokon, és néha a hajtás mindkét oldalán fésülködnek, a tűk tövénél való csavarodása miatt. A közönséges fenyő jellegzetessége az egyenes kúp, amely az első évben beérik és összeomlik, hogy felszabadítsa a magokat.

A fenyő koronájának kúpja karcsú, keskeny, világosan körvonalazott. A tűk zöldje sötét, fényes, az alsó oldalán fehér sztómacsíkok vannak, amelyek fényt és pompát adnak a fenyő megjelenésének. A közönséges fenyőt a kertkertészetben használják. A fenyő jól néz ki a sikátorban és a csoportos ültetvényekben juharokkal, fehér törzsű nyírokkal, bársonnyal és különféle cserjékkel kombinálva. A fenyőt élő falak létrehozására is használják vágás nélkül. A virágüzletben a fenyőágak tartós tűi előnyt jelentenek. A fenyő jól illik más nagy fákhoz (fenyő, luc, vörösfenyő). A közönséges fenyő májusban vagy június elején virágzik.

A fenyő kámforot, illóolajat, tokoferolt (E-vitamint), aszkorbinsavat, gyantákat, fitoncideket, tanninokat tartalmaz. A kérget, a tűket és a fenyőtobozokat a népi gyógyászatban víz infúziók, főzetek és tinktúrák formájában használják.