Európában termesztett mezőgazdasági termény

A korlátozott földi erőforrások ellenére a külföldi Európa meglehetősen magas termelékenységet tudott létrehozni. A világ ezen részének országai nemcsak saját lakosságuknak tudnak élelmiszert biztosítani, hanem nagyrészt termény- és állattenyésztő termékek nagy exportőrei. Ami az első iparágat illeti, az európai országokban a legfejlettebb a tejtermesztés. A régió növénytermesztését olyan irányok uralják, mint a kertészet és a kertészet. Több ország is a gabonafélék, elsősorban a búza legnagyobb exportőre.

Mezőgazdaság külföldön Európában: az aktív népesség aránya

A második világháború után jelentős változások történtek e térség államai gazdaságában. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aktív részaránya jelentősen csökkent. Ennek oka az új intenzív termelési módszerek kifejlesztése, a lakosság jólétének növekedése és sok más tényező volt. E tekintetben azonban továbbra is komoly különbségek vannak az egyes országok között. Például az Egyesült Királyságban 2005 -ben a mezőgazdasági szektor a teljes aktív népesség mintegy 1,4%-át, Portugáliában - 19%-át, Romániában - 42%-át foglalkoztatta. Hasonló helyzet áll fenn ma is.

A karbantartás fő típusai

Az a szakterület, amelyre a külföldi európai mezőgazdaság büszke lehet, a szubtrópusi mezőgazdaság. A földgömb ezen részéről importált élelmiszerek nagy része szőlő, gyümölcs, cukor és bor. A második helyet a tejtermékek - tej, hús, sajt, vaj - foglalják el.

Így a külföldi mezőgazdaság főbb típusai a következők:

• Közép -európai, az állattenyésztés (főként tejtermelés) túlsúlyával a szerkezetben.
• Dél -európai, főleg szubtrópusi növénytermesztéssel.

Meg lehet különböztetni a kelet -európai mezőgazdaság típusát is, amely sokkal kevésbé specializált. Az ilyen szervezet jellemző az egykori szocialista tábor államaira.

Közép -európai típus

Az ilyen mezőgazdasági szervezetekkel rendelkező kül -európai országok főként hús- és tejtermelésre, valamint takarmánynövény -termelésre szakosodtak. Továbbá ezekben az államokban meglehetősen fontos alágazatok a zöldségtermesztés és az ipari növények termesztése.

Állatállomány

Anglia nyugati régióiban, Németország és Franciaország északi részén, Hollandiában, Dániában és Svájcban különösen fejlett a tejtermelés. A vaj, a margarin, a sűrített tej és a sajtok teszik ki az ezen országokból származó élelmiszerek behozatalának jelentős részét. Németországban, Franciaországban, Hollandiában és Dániában sok erőforrás is részt vesz a hús- és tejszarvasmarha -tenyésztésben, a sertéstenyésztésben és a baromfitenyésztésben. Ezek az alágazatok is jelentős szerepet töltenek be Nagy -Britannia mezőgazdaságának szerkezetében. A csekély takarmánybázissal rendelkező területeken (Skócia, a franciaországi Massif Central, Pennins) jól fejlődött a hagyományos kiterjedt juhtenyésztés.

Növénytermesztés

A kül -európai mezőgazdaság, ha az északi és nyugati régiókról beszélünk, mint már említettük, elsősorban az állattenyésztésre specializálódott.A közép -európai típusú szervezetekkel rendelkező országok növénytermesztése általában másodlagos szerepet játszik, és elsősorban az állattenyésztés és a sertéstenyésztés segítésére összpontosít. Külföldi Európa ezen részén a föld kétötödét rétek és legelők foglalják el. A megművelt talajokat főleg burgonyával, rozssal, zabbal és takarmánynövényekkel művelik. Az utóbbi években azonban a közép -európai típusú gazdálkodással rendelkező országok növénytermesztése egyre önállóbb iparággá vált. Először is ez Franciaországnak tulajdonítható. Jelenleg ez az állam például az egyik legnagyobb búza- és cukorimportőr.

Virágkertészet

Külföldi Európa mezőgazdasága az északi és nyugati országokban elsősorban takarmánynövény -termelésre összpontosít. Van azonban még egy nagyon jól fejlett alágazat ebben a régióban - a virágtermesztés. Főleg Hollandia szakosodott erre. A hagymás és facserje dísznövények termesztése ebben az országban nagyon régen - több mint 400 évvel ezelőtt - kezdődött. Az első tulipánokat Törökországból hozták Hollandiába. Rövid idő alatt ennek a virágnak több ezer fajtáját és fajtáját tenyésztették Hollandiában. Hollandia jelenleg a világ egyik legnagyobb dísznövény - tulipán, rózsa, krizantém, nárcisz stb. - beszállítója.

A tengerentúli Európa mezőgazdasági jellemzői: déli típus

Az ilyen szervezetű országok esetében jellemző a növénytermesztésre szakosodás. A gabonát Dél -Európa államaiban is termesztik. A legnépszerűbb növények azonban a mandula, a citrusfélék, a zöldségek és a gyümölcsök. A mezőgazdasági termelés oroszlánrészét a szőlő és az olajbogyó foglalja el.

A szubtrópusi kultúrák specializációjának legkiemelkedőbb példái Spanyolország és Olaszország déli régiói. Ez utóbbi például a szőlőtermés első helyét foglalja el a világon. A zöldségfélék éves termése Olaszországban 14-15 millió tonna, gyümölcsök, citrusfélék és szőlő-18-18 millió tonna.Spanyolország déli régióiban az ókori római öntözőrendszerek alkalmazásával elsősorban gabonaféléket, gyapotot és dohányt termesztenek. A zöldségtermesztés, a szőlőtermesztés és a citruskertészet itt is nagyon jól fejlett. Az olajbogyó -gyűjteményben Spanyolország az első helyen áll a világon.

Kelet -európai típus

Az olyan országok mezőgazdasága, mint Lengyelország, Szlovákia, Bulgária stb., Különleges gazdasági körülmények között fejlődött. A múlt század közepén ebben a régióban aktívan létrehozták a kolhozokat és az állami gazdaságokat. Ezért ezek a kül -európai országok a mezőgazdaságban nem rendelkeznek kifejezett specializációval. Többé -kevésbé egyértelműen csak a zöldségek, dohány, gyümölcsök és szőlők termesztésében nyilvánult meg. Ezekben a régiókban is fejlett a gabonatermesztés. Magyarország különösen jó eredményeket ért el ebben a növénytermesztési ágazatban. A gabonatermés ebben az országban 50 centner hektáronként. Egy főre 1400 kg van. Romániában, Bulgáriában, Szerbiában és Horvátországban elsősorban zöldséget, gyümölcsöt és szőlőt termesztenek.

Külföldi Európa mezőgazdaság (táblázat):

Mezőgazdasági típus	Irány		Ország
	Állatállomány	Növénytermesztés
Közép -európai	Tej, hús és tejtermékek	Takarmánynövények, zöldségek, burgonya, gabonafélék, virágtermesztés	Franciaország, Németország, Nagy -Britannia, Dánia, Svájc, Hollandia
	Juhtenyésztés		Franciaország, Egyesült Királyság
Dél -európai		Kertészet, szőlészet, olajbogyó, citrusfélék	Olaszország, Spanyolország
Kelet európai		Gabonafélék, kertészet, szőlőtermesztés, zöldségtermesztés	Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Bulgária, Magyarország

Körülbelül így oszlik meg a mezőgazdaság külföldi Európában az iparágak és alágazatok között. A táblázat természetesen nem túl részletes, de általános képet ad a szerkezetéről.

A mezőgazdaság fejlődésének természetes előfeltételei:

• Európa nagy részének helyzete külföldön (a Svalbard -i sarkvidéki szigetcsoport kivételével) a mérsékelt és a szubtrópusi övezetekben,
• pozitív hőmérsékleti rendszer és magas nedvességtartalom egész évben (kivéve a mediterrán régiót, ahol a fenntartható mezőgazdaság mesterséges öntözést igényel),
• a természetes rétek és legelők jelenléte, amelyek kedvezőek sokféle mezőgazdasági növény termesztésére (gabona, ipari, szubtrópusi stb.) az állattenyésztés fejlesztése érdekében.

A kedvezőtlen feltételek komplexumának fő hátránya a mezőgazdasági területek viszonylag korlátozott erőforrásai.

A régió a saját termelésével teljes mértékben fedezi a mezőgazdasági termékek iránti igényeit, egyes típusai (gabona, hús, tej és tejtermékek, cukor, tojás) pedig meghaladja a hazai szükségleteket, és exportjuk szempontjából kiemelkedő helyet foglal el a világon.

Külföldi Európára általában jellemző a mezőgazdaság állattenyésztési profilja, a hús elfogultsága. Fő iparága a szarvasmarha -tenyésztés, főként tej- és tej-, valamint hústermelés.

A régió természeti és történelmi körülményeitől függően három fő mezőgazdasági típus létezik:

1. Az észak -európai típus olyan országokra jellemző, mint Norvégia, Finnország, Nagy -Britannia és Svédország. Ezt a típust az intenzív tejgazdálkodás és a növénytermesztés - a takarmánynövények termesztése - túlsúlya jellemzi.
2. A közép-európai típust a tej- és tejhús-állattenyésztés, valamint a sertés- és baromfitenyésztés uralja. Dánia, amelyet "Európa tejfarmjának" neveznek, a világ egyik legnagyobb vaj-, tej- és tojástermelője és exportőre. Az ilyen típusú növénytermesztés nemcsak az állattenyésztést szolgálja, hanem kielégíti a lakosság élelmiszer -igényeit is. A fő gabonafélék a búza, az árpa, a kukorica, a rozs. A gabonatermés hozzávetőleg 1/3 -a Franciaországra esik, amely a régió egyetlen jelentős gabonatexportőre. Az egyéb mezőgazdasági termékek között jelentős a burgonyatermesztés szerepe (Franciaország, Németország, Nagy -Britannia, Lengyelország kiemelkedik), a cukorrépa (Franciaország, Németország, Lengyelország).
3. A dél -európai típust (Portugália, Spanyolország, Olaszország, Görögország, Bulgária, az új Balkán országai) a növénytermesztés jelentős túlsúlya jellemzi a hegyi legelőgazdálkodással szemben. A terményekben a fő helyet a gabonafélék foglalják el, de a nemzetközi specializáció iparága a gyümölcsök, szőlő, olajbogyó, mandula, dohány, illóolajos növények előállítása. Olaszország vezető szerepet tölt be az olajbogyó betakarításában, a szőlő betakarításában és a bortermelésben, Spanyolország a narancs exportjában, Bulgária pedig a rózsaolaj termelésében és exportjában.

Külföld Európa a fejlett halászat területe. Egyes országai (Izland, Norvégia, Portugália) a tengeri halászat vezetői közé tartoznak.

Ez az iparág rendkívül termelékeny, amit nemcsak a kedvező éghajlati viszonyok magyaráznak, hanem a megfelelő műszaki felszereltség, a növények ésszerű kiválasztása, a műtrágyák hatékony felhasználása stb. A legfontosabb gabonanövények - a búza és a kukorica - termelése növekszik gyorsan. Legnagyobb termelőjük hagyományosan Franciaország, amely a gabonaexport világ tíz vezetője közé tartozik. A rozsot az északi régiókba vetik. Minden országban, ahol a sörfőzés történelmileg fejlődött (Németország, Belgium, Nagy -Britannia, Írország), sok szántóföldet osztanak ki az árpához, amelyet sörmalátát készítenek, és az Egyesült Királyságban - a whisky készítéséhez. Franciaországban, a Rhone alsó folyásán és deltájában Európa azon kevés régióinak egyike található, ahol az éghajlati viszonyok lehetővé teszik a rizs termesztését.

A régió országainak túlnyomó többségében a burgonya fontos élelmiszernövény, Hollandia pedig jelentős vetőmagtermelő.

A cukorrépa túlsúlyban van az ipari növények között. Franciaország a legnagyobb cukorgyártó és -exportőr a régióban, Belgium pedig jelentős cukortermelő. A cukorrépát Németországban, más országokban kis mennyiségben termesztik. Németországban a komló "nemzeti" kultúrává vált, amelyet sörfőzésre használnak; Belgiumban, Franciaországban és Ausztriában is vannak nagy komlóültetvények. Történelmileg fejlett lenterületek Franciaország északkeleti és északi részén. Jelentős dohánytermés található Franciaország középső régióiban, Belgium és Németország déli régióiban, valamint Ausztria keleti régióiban.

Fontos helyet foglalnak el az olajos magvak, amelyek között a napraforgó dominál, különösen Franciaországban, amelynek déli része szintén híres az olajbogyó termesztéséről, amelyből értékes olajat állítanak elő. A kukorica és a repce termésének egy része szintén olajtermelésre irányul.

Dél -Franciaországban, Provence és Languedoc történelmi régióiban nagyméretű ültetvények találhatók illóolajos terményekből (zsálya, rózsa, rozmaring, levendula stb.), Ami a kutatóintézetek és cégek hálózatának létrehozásához vezetett. az illatszer- és kozmetikai ipar.

Hagyományosan a nyugat -európai népek étrendjében kiemelt helyet kapnak a zöldségek és gyümölcsök. Ezért a régió országaiban számos mezőgazdasági vállalkozás termeszt különböző káposztafajtákat (beleértve a kelbimbót, brokkolit, karfiolt stb.), Hagymát, sárgarépát, uborkát, spenótot és gyógynövényeket. A déli régiókban, különösen Franciaországban, sok területet különítenek el a paradicsomra.

Nyugat -Európa területén, a gyümölcsültetvények éghajlati viszonyaitól függően, több kertészeti övet különböztetnek meg: az északi régiók (Elzász, Normandia és Bretagne Franciaországban, Luxemburg), amelyek az almaültetvényeikről és az almaborukról (almabor) ismertek. ; központi területek (Lotaringia Franciaországban, a Rajna középső folyása Németországban) - cseresznyéskertek; a Földközi -tenger melletti területeken a termofil növények (őszibarack, sárgabarack, mandula, cseresznye) gyakoribbak.

Az üvegházakban Hollandiában és Belgiumban sok bogyót termesztenek, különösen az epret. A Benelux-országok zöldség- és virágtermesztése egész évben tart. Az üvegházak méretét tekintve (a teljes üvegezett terület meghaladja a 8,8 ezer hektárt) Hollandia a világ 1. helyét foglalja el.

A virágkertészet hosszú ideig önálló mezőgazdasággá vált Nagy -Britanniában, Belgiumban és különösen Hollandiában, amelynek története 400 évre nyúlik vissza. Nemcsak virágokat termeszt (tulipán, rózsa, szegfű, nárcisz, krizantém stb.), Hanem nagyszámú magot és virághagymát is termel. A világon értékesített vágott virágok majdnem 60% -át és a beltéri virágok 50% -át Hollandiában termesztették. A világ legnagyobb virágárverése Aalsmeerben, Hollandiában található.

Vissza a szakaszhoz

Európa Külföldi mezőgazdasága a második világháború után jelentős változásokon ment keresztül. A változások általános tendenciája a klasszikus mezőgazdaságból való áttérés egy új, csúcstechnológiájú agrárvállalkozáshoz.

A mezőgazdaság fejlődésének jellemző vonásai Európában külföldön

Az európai mezőgazdaság fejlődésének általános pozitív tendenciái a következők:

• a mezőgazdaság szerkezetének megváltozása a biotechnikai forradalom kezdetével összefüggésben;
• a vetésterületek szerkezetének megváltozása;
• a gyártott termékek változatosságának és kalóriatartalmának növekedése;
• az önellátás szintjének növekedése a régióban;
• a mezőgazdasági termékek exportjának növekedése.

Ezek a pozitív tendenciák bizonyos válságokhoz vezettek az európai mezőgazdaságban:

• a növekedés részarányának csökkenése a páneurópai GDP szerkezetében;
• a dolgozó, aktív lakosság részarányának csökkenése az iparban;
• a mezőgazdasági termékek túltermelésének válsága;
• fokozott verseny a regionális termelők, valamint az európai és amerikai termelők között;
• a mezőgazdasági szektor szigorú állami szabályozása.

Végül kialakult az úgynevezett közös európai agrárpolitika, amelynek körülményei között a régió mezőgazdasága tovább fejlődik.

1. ábra. Külföldi Európa vetésterületei

Az EU közös agrárpolitikai szabványai

Az egységes Európában közös mezőgazdasági szabványokat állapítottak meg:

• a termékek mennyisége és választéka szabályozott;
• szabályozzák a gazdaságok műszaki és termelési eszközökkel való ellátását;
• a személyzet szabályozott;
• a mezőgazdasági termelés zöldítése szabályozott.

A szabványosítás nagy kiadásokat követelt az államoktól, de a gazdák által előállított termékek minősége jelentősen megnőtt.

Közép- és Kelet -Európa országai, amelyek később integrálódtak a közös európai szabványok rendszerébe, még csak most kezdik meg az agrárszektor reformját. De olyan országokban, mint Románia, Bulgária, Szerbia, nagy agráripari komplexumok kezdenek kialakulni, amelyek új szabványok szerint működnek. Például Bulgáriában egyre nagyobb lendületet kap a rózsaolaj -termelés. Egyes szakértők új, kelet -európai típusú mezőgazdaság kialakulásáról beszélnek.

Rizs. 2. Rózsaföldek Bulgáriában rózsaolaj előállítására

A mezőgazdaság típusai a tengerentúli Európában

A nagyszabású reformok és a mezőgazdasági termelés szabványosítása után minőségi változások kezdtek megnyilvánulni az egyes régiók szűkebb specializációja révén. Külföldi Európában négyféle mezőgazdaság alakult ki:

• észak -európai;
• Közép -európai;
• Kelet európai;
• Dél -európai.

A mezőgazdaság fő típusait jellemző adatokat táblázatban lehet bemutatni, amelyeket viszont a 11. évfolyam földrajzóráin lehet használni.

Mezőgazdasági típus	Fő jellemző	Főbb iparágak		Országok és régiók
		Állatállomány	Növénytermesztés
Észak -európai típus	A hús- és tejtermelés túlsúlya	Hús- és tejelő szarvasmarha -tenyésztés és sertéstenyésztés	Gabonafélék és ipari, takarmánynövények	Észak -Anglia, Norvégia, Finnország
Közép -európai típus	Az állattenyésztés túlsúlya a mezőgazdasági termelésben, valamint a hús- és tejtermékek az élelmiszer -szerkezetben	Hús- és tejtermelés; intenzív sertéstenyésztés és kiterjedt juhtenyésztés	Gabona és ipari növények termesztése; zöldség- és gyümölcstermesztés a minimális mennyiségben	Németország, Franciaország, Belgium, Anglia, Dánia, Skócia
Dél -európai típus	A növénytermesztés, és pontosabban a gabonatermelés túlsúlya a mezőgazdaságban		Gabonafélék, ipari növények, zöldségek, gyümölcsök, különösen citrusfélék, olajbogyó és szőlő termesztése	Dél -Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Portugália, Görögország
Kelet -európai típus	Az agrár-ipari komplexum kialakulása a mezőgazdasági termelés gabonaágazataiban	Kiterjedt juhtenyésztés	Gabonatermesztés, zöldségtermesztés nagyüzemben, gyümölcstermesztés, szőlőtermesztés, virágtermesztés	Szerbia, Bulgária, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország

Rizs. 3. Tejgazdaságok Dániában

Külföldi Európa egyes országai szűk és specifikus mezőgazdasági szakterülettel rendelkeznek. Például Hollandia a virágtermesztésre specializálódott. A világ legnagyobb hagymás és cserepes virág exportőre. A dél -európai országok pedig az olajbogyó termesztésére szakosodtak. A világ olívaolajának több mint 80% -át Dél -Európában állították elő.

Rizs. 4. Tulipán termesztése Hollandiában

Mit tanultunk?

Külföldi Európa mezőgazdasági fejlődése új, közös európai szabványok bevezetésével jár.A régiók specializációja egyre mélyül, de ez a folyamat lehetővé teszi, hogy Külföld Európa egyes régiói vezető szerepet töltsenek be a mezőgazdasági termékek világpiacán.

Teszt téma szerint