Tartalom
Újdonság az oldalon
- Változások történtek a Rosztovi régió "Kultúra és turizmus fejlesztése" állami programjának 2018 -as végrehajtási tervében
- Változások történtek a Rosztovi régió állami programjában, az oktatás fejlesztésében
- Frissített információk a nemzetközi kapcsolatokról a Rosztovi régióban
- Változások történtek a Rosztovi régió állami programjában „Energiahatékonyság és energiafejlesztés”
- Bejelentették a bankok kiválasztását a "Rosztovi régió Garanciaalapja" nonprofit szervezet pénzeszközeinek elhelyezésére
- Hozzáadott információk a bankok kiválasztásának eredményeiről a "Rosztovi régió garanciaalapja" nonprofit szervezet ideiglenesen szabad pénzeszközeinek elhelyezéséhez
- Hozzáadott információk a régió kormányához 2018 első negyedévében beérkezett polgári kérelmek számáról és jellegéről
Minden frissítés
A koriander sorrendjének rögzítése
A Mankovo-Kalitvenskoye falu Kalitva mezőgazdasági vállalkozásának vezetője, Pjotr Scsusz 47 éve gazdálkodik, de nem emlékszik arra, hogy a vállalkozás ilyen nagy megrendelést kapott volna koriander termesztésére.
Piotr Shchus koriander vetőgépeket állít be. Fotó: AiF / Vitaly Kolbasin
"A korábbi években 50-100 hektár koriandert vetettek, most azonban tízszer nagyobb megrendelést kaptunk - másfél ezer hektárra" - mondja Piotr Shchus, aki vetőgépeket állított fel erre a növényre.
A gyógyszeriparban és tartósítószerekben használt koriandermag iránti ilyen váratlanul nagy keresletet azzal a tilalommal hozza összefüggésbe, hogy Európába és Amerikába behozzák azokat az országba, ahol ezt a növényt kereskedelemben termesztik.
A szakember hozzáteszi: "A szovjet időkben a koriander egyáltalán kénytelen volt nőni, mert a termést parazitának tekintik, nehéz fenntartani."
A régió északi részén a technikus éppen a pályára lépésre készül. Fotó: AiF / Vitaly Kolbasin
Ha jövőre ugyanezen a területen vetik az élelmiszerbúzát, akkor koriander illata lesz, és nem fogadják el eladásra, ezért óvatosan meg kell művelni a földet a koriander után.
Mit profitálnak a falusiak
A Kalitva főmérnöke, Vladimir Chebotarev csatlakozik beszélgetésünkhöz.
"Próbálunk pénzt keresni valami újjal, mert minden növény ára alig változik, a búza esetében az ár több éve stabil, és a költségek nőnek, a föld kimerül" - jegyzi meg.
Vladimir Chebotarev 2015 -ben tervezi a kukorica és a napraforgó részesedését. Fotó: AiF / Vitalij Kolbasin
A Mankovo-Kalitvensky falusiak nehezen tudják felvenni a versenyt a régió déli részéről érkező kollégáikkal. Az északi területeken az éghajlati adottságok miatt a gabonatermesztés költsége magasabb, mint délen. Ha a termés a régió északi részén hektáronként 20-25 centner, akkor a régió déli részén eléri a 100 centner hektáronként. Éppen ezért a "Kalitva" gazdálkodóinak feladata, hogy bármilyen, nyereséget hozó megrendelést vállaljanak.
„Egy kultúrát nem lehet ültetni, különben nagy a veszélye annak, hogy elveszítjük, hét növényt ültetünk, felváltva” - árulja el a titkot Vlagyimir Ivanovics.
A piac maga határozza meg, hogy mely növényeket ültesse. Valamikor a len jó volt a falusiaknak. Sokan elkezdték termeszteni, és a következő évben a kínálat meghaladta a keresletet. A régióban nem gyártanak lenfeldolgozást, mindent importálnak, így azoknak, akiknek nem sikerült külföldre küldeniük a kultúrát, elvesztek.
Kalitván folynak az utolsó vetési előkészületek Fotó: AiF / Vitaly Kolbasin
Vlagyimir Csebotarev leüti a 2014 -es kereskedelmi eredményeket: „A kukorica tavaly nullára dolgozott, mint a gabona, a nyereség, mint mindig, a napraforgóból származott.A borsó nem okozott csalódást, de a len veszteséges, a szójabab nagy veszteségben van. "
Ebben az évben a vállalkozás megkezdte a kora tavaszi növények, a zab, az árpa és a csicseriborsó vetését, de a csicseriborsót levágták, és kiderült, hogy nem igényelnek. Csökkentettük a lenvetési területet, idén tavasszal több, majdnem kétszer kukoricát vetünk.
Az embereket felváltja a technológia
A gazdák számára nehéz jó eredményeket felmutatni új technológiák és modern gépek nélkül, ezért tavaly Kalitva 55 millió rubelt fektetett az infrastruktúra fejlesztésébe és a berendezések beszerzésébe.
A don gazdák készen állnak a szüretért folytatott harcra. Fotó: AiF / Vitaly Kolbasin
Az agrárcégnek most van egy további hangárja, fedett padlója, aszfaltozott területei, két gabonatisztító komplexuma ("fej").
Nélkülük két hétig véglegesítették a gabonát, és ez az energia, az emberi erőforrás költsége, de a pótkocsis "KamAZ" "vezérlők" új technológiájával 20 percen belül szervizelhető.
Ez jelentősen csökkenti a végtermék költségeit.
„Nincs elég ember a területen, őket csak termelékeny berendezések helyettesíthetik” - foglalja össze a vállalkozás főmérnöke, Vlagyimir Csebotarev.
2014 -ben a Don gazdái rekordgabonát termettek a kilencvenes évek óta, 9 millió 520 ezer tonnát takarítottak be. Ez nagy érdeme az északi régiók falusinak, akik idén, a csapadékhiányt kihasználva, a szokásosnál korábban mentek ki a mezőre, hogy megőrizzék a talaj nedvességtartalmát, és reméljék, hogy megismétlik a magas mutatókat a tavalyi évről.
