Málna

Az erdei málna évelő cserje. Légi része egy- és kétéves hajtásokkal ábrázolható. Eleinte a hajtások csak nőnek, a második évben pedig már virágoznak és gyümölcsöt teremnek. Termés után a hajtások elhalnak.

A bokor földalatti részének rizómája évelő, rizómából, oldalirányú túlnövekedésből és járulékos gyökerekből áll. Alapvetően a málna gyökerei 20 centiméteres rétegben fekszenek, de néhány gyökér eléri az 1,3 méteres mélységet is. A gyökérzet 60 centiméter széles, egyes esetekben három méter széles.

Az erdei málna június második és harmadik évtizedében virágzik. A málna virágzási és érési ideje meghosszabbodik. A legelső málna egy hónap múlva vagy még korábban jelenik meg az első virágtól kezdve, és az utolsó bogyók az első őszi fagyokig lógnak a bokrokon. A málnának van olyan gyümölcse, amely apró csonkakból áll, a gyümölcsön helyezkednek el. A málna gyümölcs magja van.

Az erdei málna gyógynövény. A málna összetétele tartalmaz nikotinsavat, cukrokat, csereket, C-, B-vitaminokat, folsavat, flavonoidokat, nyomelemeket, szerves savakat. A málna magja zsíros olajban gazdag.

A málna gyulladáscsökkentő, vérzéscsillapító, összehúzó, nyugtató hatású. Torokfájásra, köhögésre, íny erősítésére, székrekedésre, gyomor-bélrendszeri patológiára, székrekedésre, neurózisokra, menstruációs rendellenességekre használják. Erdei málnából infúziókat és főzeteket készítenek, amelyeket mind belsőleg, mind külső gyógyszerként használnak.